Ha legfeljebb három mondatban kellene bemutatnom magam, az utazás, a világ felfedezésének vágya biztosan szerepelne az egyikben. Azt szoktam mondani, lételemem az utazás. Lassan egy éve mégis a világjárvány határozza meg az életemet, mindannyiunk életét. Noha idénre anyagi okok miatt nem terveztem (nagyobb) utat, a vágy, hogy útra keljek, hullámokban tör rám. Még most is, miközben a fél világ (ha nem az egész) újra bezárkózik. És ha nekem ennyire nehéz az egy helyben maradás, mi a helyzet azokkal, akik a turizmusból, idegenforgalomból élnek? Akiknek tényleg ez az életük? Ők mindezt hogyan élik meg és hogyan élik túl?
Erre voltam kíváncsi, úgyhogy a turisztikai szegmens különböző képviselőit kérdeztem. Fogadjátok szeretettel az 5 részből álló interjúsorozatot, amelyben megszólal A sárga ruhás lány, Vándorboy, Travellina, Nagy Károly, a Bono Utazási Központ ügyvezetője és Kása Heni, a Spanyolban Otthon bloggere.
Az interjúsorozat negyedik részében Vándorboy, azaz Csonka Gábor osztja meg velem a gondolatait.
Csonka Gábor, a Járatlan Utakon Fesztivál megálmodója Csonka Gábor saját, E/3-as bemutatkozása szerint Moszkvában érettségizett, 1994-től független rádiózott, majd Buddhista Főiskolára járt, sok újságnak írt utazási témában, aztán csoportokat vezetett 32 országba. A Járatlan Utakon Fesztivál kitalálója és főszervezője, ahol hozzá hasonló utazók, világjárók, extrém kalandorok osztják meg élményeiket egy kétnapos fesztivál keretében, így inspirálva embereket a világjárásra. |
Melyik az a szó, ami a 2020-as évről legelőször eszedbe jut?
Szaúd-Arábia: az első utam, ami márciusban áldozatul esett a pandémiának.
A világjárvány mennyiben változtatta meg az erre az évre vonatkozó korábbi terveidet?
Felülírta, átrajzolta, újragondoltatta, többször is.
Hogyan érintette a vállalkozásodat?
Üzletileg rosszul, mint mindenkinek a turizmusban. Gyakorlatilag 2 utam valósult meg a 10-ből, de ahogy nyár után jön a tél, úgy most az én életemben is egy kis visszahúzódás, a befelé fordulás, belső építkezés ideje jött el.
És mit jelent neked, a személyes életedben?
Végre szusszanóhoz jutottam, volt idő utolérni magamat, tudtam énidőt élni, elkezdtem jógázni újra, a blogomat simogattam, régi útijegyzeteimet tettem ki a vandorboy.com blogomra immáron képekkel, s belekezdtem egy tanfolyamba, no meg egy nyelvvizsgát is letettem közben.
Kipróbáltam az online világot is, megszülettek az első online előadásaim is, habár a személyes jelenlét szerintem fontos.
Milyen túlélési stratégiát dolgoztál ki erre az évre?
Egész életem a túlélésről szólt, külön stratégia most sem kellett hozzá. Nemes egyszerűség aranyozza be a napjaimat, ezen a Covid-helyzet majdnem semmit nem változtatott. Ami fontos, az belül van, a kényelmi funkciókat pedig bármikor ki tudom kapcsolni sérülés nélkül. Lemondásból jó vagyok, nemhiába a Buddhista Főiskolán folytatott tanulmányaim és a külföldön eltöltött több mint 16 évem.
És mit tervezel a következő évre?
Tervezni semmit, majd ha a helyzet alakul, akkor reagálok rá, most éppen töltődőm, így lesz erőm továbbcsinálni. Új utakat írok még különlegesebb helyekre; valamikor megvalósulnak, ebben biztos vagyok.
Megítélésed szerint a pandémia hogyan rendezte, hogyan rendezi át a turizmus, idegenforgalom ágazatot?
Itthon tudatosan tönkreteszik a szakmát, pár nagy cégen kívül kevesen élik túl. Majd lesz egy nagy nemzeti utazási iroda törvényekkel megtámogatva, a többi meg kapkodjon levegőért. Külföldön igyekeznek a piac szereplőit élni hagyni, hiszen egy működőt újra mozgásba hozni könnyebb, mint egy megsemmisítettet felépíteni újra. És, ugye, csak az tud adózni, amelyik működik.
Travellina: “Mindenhol jól érzem magam, mert mindig van mit szeretni”
Kik, milyen vállalkozások élhetik túl az ágazatban a világjárvány következményeit?
A piac átrendeződik. A tőkeerőseké a jövő is. Akik kölcsönökből vettek például buszt, azok eladják áron alul, és a szállásadók is így tesznek. A gazdagok pedig felvásárolják. Az irodák is, amelyek életben maradnak, majd megújulnak, és azok élnek túl, akik kreatívak, innovatívak, rugalmasak, és egyre inkább az online értékesítés irányába mozdulnak el.
Mire számítasz 2021-ben?
Itthon? Pont arra mint eddig: semmi érdemi problémakezelésre. Például olyan feltételekhez kötötték az idegenvezetők támogatását a Covid idején, hogy hétezer idegenvezetőből talán 150 felelt meg a kritériumoknak. Lefordítva ez olyan, hogy csak az kapott támogatást, aki vidéki, még nem szüneteltette a vállalkozását májusig, és tudott hátrafele szaltózva rigvéda himnuszokat szanszkritül szavalni.
Milyen segítségre lenne leginkább szüksége a vállalkozásodnak?
Gazdasági szakember nem vagyok, de persze ötleteim vannak, mindenféle valós adatháttér nélkül, mert azokról nem tudhatunk, legfeljebb kiperelhetjük a minisztériumokból. A turizmusban követhetnénk, amit Európa csinál például az országlezárást illetően. Tehát ne feltétlenül a politikai kommunikáció alá rendeljék a döntéseket. A kiszámíthatóság alap kellene, hogy legyen, mármint adni egy irányt arról, mit akar a hatalom. A piac akkor tudna tervezni. Továbbá a munkanélküli segély idejét meghosszabbítani az európai átlag felé. A kisvállalkozások támogatásánál legalább a KATA és egyéb terhek elengedése lenne előremutató. Vagy ha már nem segít az állam, legalább ne ártson.
No meg az sem lenne baj, ha a budapesti vállalkozásokat, önkormányzatokat nem szívatnák külön, hanem hagynák, hogy az emberekért működhessenek.
Milyen kormányzati intézkedés segíthetne a turizmus, idegenforgalom ágazatnak?
Mindenkinek más a helyzete, mindenki igyekszik átvészelni, egyesek túlélni. Saját dolgaikra koncentrálnak, segítséget senki nem remél, mert akkor már kormányzati szinten megtették volna. A turizmus szlogenek szintjén fontos. Ami jó lett volna, az a környező országokhoz hasonló bértámogatás, tehát 50-80%. De mindenkinek! Buszosoknak, szállodásoknak, idegenvezetőknek is. Utazási irodák esetében külföldről visszatéréskor a PCR-tesztek árának átvállalása vagy a befizetett utasnak soron kívüli vakcinaelérés biztosítása. Ebben még lehet bízni, de remélni nem.
Ha majd lehet már utazni, hová vezetne az első utad?
Attól függ, melyik hónapban lesz az. Vélhetően kora nyárra áll vissza a világ, így Grúzia lesz a befutó, mely utam idén elmaradt. Ha már késő tavasszal javul a helyzet, akkor Irán lenne a kezdő felütés és Szaúd-Arábia.
Hány országban jártál eddig összesen?
156 plusz az el nem ismert országok. Mivel 12 éven keresztül stoppoltam a világban, ez talán nem is olyan nagy szám. Fontosabb viszont, hogy mennyit voltam ott, mit éltem meg, mit tanultam, mennyiben változtatott meg.
Hol érezted magad a legjobban?
Délkelet-Ázsia és Közel-Kelet mindig a toplistám élén szerepel: kedves emberek, érdekes kultúrák, jó klíma, kiváló gasztronómia és mérsékelt árak. A legizgalmasabbak számomra a konfliktuszónák, izgalmas jelenük van a rendezetlen történelmükből és geopolitikai helyzetükből kifolyólag. Gyakorlatilag a történelemkönyv lapján utazok, amikor ott vagyok.
Van-e bármi, ami a témával kapcsolatban szeretnél elmondani?
Az utazás többé tesz, nyitottabbá válsz, az előítéleteid megdőlnek, és talán egy kevésbé manipulálható, teljesebb emberré válhatsz, ha kíváncsian közelítesz más kultúrákhoz. Ha nem ilyen valaki, lehet, érdemes otthon maradnia, hogy ne rombolja a külföldiek magyarokról alkotott személyes véleményét. De a lényeg, hogy bárhol utazol, otthon vagy máshol, kimozdulsz a komfortzónádból, és ott kezdesz el élni.
| Vándorboy, a legtöbbet utazott magyar |
Vándorboy világutazó, blogger 156 országban járt autóstoppal, 12 évet utazott egyhuzamban, amiről vandorboy.com blogjában és Facebook-oldalán is megosztja az élményeit. |
Mit is mondhatnék ennek a – nevezzük így eufemisztikusan – furcsa évnek a végén? Azt kívánom mindannyiótoknak, hogy legyen olyan az új esztendőtök, amilyet szeretnétek.